Hunya
Hunya
 |
|
| Pontok: | 3.155 |
| Helyezés: | 67 |
| Legyőzött ellenfelek: |
4.619 (17.)
|
| Klán: |
DoW
|
| Falvak (1) |
Koordináták |
Pont |
|
|
524|511 |
3.155 |
|
|
Profil
|
 |
|
Személyes szöveg
|
Hunya nem született hősnek. Gyermekkorát a pusztulás árnyékában élte: falvát felperzselték, családját elragadta a háború, s ő maga a romok között nőtt fel. Már akkor megtanulta, hogy a világ nem ad kegyelmet, s hogy az életet csak az erő védi meg.
Ifjúként kardot ragadott, de nem a dicsőségért, hanem a túlélésért. Fegyvere egy régi, megtépázott pengéből született, amelyet saját kezével kovácsolt újra. A kardot Vérnyelőnek nevezte, mert minden csapása úgy itta magába az ellenség életét, mintha a pengének saját akarata lenne.
Hunya volt az ádáz harcos, akinek dühe nem ismert határt. Ellenségei rettegtek tőle, mert amikor ő megindult, nem volt visszavonulás, nem volt menekvés. Vérnyelő villámként csapott le, s minden mozdulatában ott lüktetett a bosszú és a hűség.
De Hunya nem volt vak düh. A harag mögött ott égett a hűség: társaiért harcolt, s soha nem hagyta el őket. Ez tette őt többé, mint puszta harcost – ez tette őt testvérükké.
Amikor Lipi köré gyűjtötte a tizennégy társát, Hunya volt az, aki elsőként esküt tett. Kardját magasba emelte, s Vérnyelő pengéje megcsillant a sötét ég alatt. Esküje egyszerű volt: „Amíg lélegzem, addig harcolok. Amíg harcolok, addig nem felejtenek.”
Így vált Hunya a tizenötök egyikévé: az ádáz harcossá, akinek dühe és hűsége örökre összefonódott a többiek sorsával. És amikor a világ meghallja nevüket, Hunya neve különösen erősen zeng: a harag, amely sosem csillapul, s a kard, amely örökké szomjazza az ellenség vérét. |
|
|
